Ezt esszük... Gyilkos mérgeket...

Beszéljünk egy nagyon egyszerű dologról, a fokhagymáról. Ami állítólag bio, mert nem kell csávázni. De a minőségi vetőfokhagyma a forgalmazó szerint is hónapokig kap mindenféle gomba és féreg méreg fürcsit. 

Mi két éve váltottunk életformát és költöztünk a festői szépségű Balatonhenyére. Egyszerűen máshogyan akartunk élni és más környezetben felnevelni a három csodálatos gyerekünket.

A motiváció része volt, hogy ne a sötét oldalt szolgáljuk és ipari mérgekkel tömött hamis üzemanyagot fogyasszunk, tehát a motiváció az egészség volt.

De az első év után még jobban megvilágosodtunk. Rájöttünk arra, hogy minden amit gondozunk, legyen szó a legegyszerűbb zöldségről is, egészen más mint amit az elmúlt 20 évben megszoktunk. Mindennek tartalma van, mindennek íze van, a legegyszerűbb ételek önmagukban készülnek el. A gyöngytyúk leves 6-7 óra lassú főzés után magában fogyasztható. Sem fűszer sem zöldség nem kell bele. Ez érdekes nem?  

Ha már  a nagymamánál járunk - ő tartotta össze a családot a havi rendszerességgel tartott családi ebédeken Pestszentlőrincen. Összejött a verandán 20-25 ember és egész nap ettek, ittak, vitatkoztak, politizáltak. Milyen jókat is ettünk! Aztán a nagymama elment, mi pedig megpróbáltuk ugyanazokat az ételeket elkészíteni a családnak. Évekig próbálkoztunk, de nem ment. Sok technikát bevetettünk, de soha nem lett olyan. Aztán egyszer mégis. Mi volt a titok? Sok titok volt, de nem kellett hozzá génkutatás.

Például a nagyi a kert sarkában tartotta a tyúkokat és az ünnep reggelén kiment és frissen vágta a húst ami a tavaszi zöldborsó levesbe került. Hajnalban frissen szedte a saját maga által a konyhakertben termett zöldségeket. Nem használt margarint, annál inkább sötét krémsárga libazsírt. Az ételt pedig nem sóval, hanem saját maga által eltett paprika sóval fűszerezte.

Nem volt ebben semmi hókusz-pókusz, nem kalifoniából vagy új-zélandról hozatta a hozzávalókat, egyszerűen megtermelte a kiváló minőségű alapanyagokat és a lelkével együtt belefőzte azokat a levesbe.

Végezetül azt szeretném elmondani, hogy hol állunk most.

Egy hosszú út előtt állunk és csak az első lépéseket tettük meg. Azzal kezdődött, hogy megvalósítottuk a saját gazdaságunkat. Azzal folytatódott, hogy elkezdtünk feldolgozni saját nyersanyagokat és késztermékként kivinni a piacra azokat.

Most pedig azzal folytatódik, hogy szeretnénk változtatni a dolgokon. Szeretnénk, ha egyre könnyebb lenne a tisztességes és normális élelmiszerhez való hozzájutás. A kolbász készüljön húsból, a sajt tejből. A zöldség földben növekedjen ne kémcsőben. Szeretnénk, ha egyre többen akarnának normális élelmiszert fogyasztani.

Szeretnénk, ha megfordulna a trend és a nagyvállalatok hamis termékeit egyre inkább felváltaná a kézműves ipar. Szeretnénk, ha kialakulna egy kézműves réteg, persze mi a bioban, azon felül pedig a biodinamikus termelésben hiszünk, és igen szeretnénk, ha nagyon sokan állnának át ilyen termelésre. Nem ilyen termelési technológiára, hanem filozófiára, világnézetre, életformára!

És szeretnénk, hogy egy kézműves vásárra 220 ezer érdeklődő jöjjön el. Azért mert ez azt fogja jelenteni, hogy rendben vannak a dolgok.

forrás: Fekete-bárány blog