Az első és egyben legegyszerűbb szabály: együnk Magyarországon honos dolgokat, s a legjobb, ha előkeressük nagyanyáink szakácskönyveit és receptjeit.

Nagyszüleink étkezési szokásaiban az éghajlatnak megfelelő táplálkozási formát még megtalálhatjuk. Ők rengeteg gabonafélét ettek – s nem csupán búzát, hanem az általunk szinte teljesen elfelejtett kölest, babot, hajdinát, sárga és zöldborsót, lencsét. Emellett napi étrendjük nagy részét a zöldségek és hüvelyesek, illetve kis mértékben a húsból készült ételek tették ki.

Száraz hüvelyesek
A száraz hüvelyesek közül hazánkban a sárgaborsó, a lencse és szárazbab a legkedveltebb zöldségféle. Ezek különösen a vegetáriánusok számára jelentenek fontos táplálékot, hiszen fehérje összetételük igen hasonló az állati eredetű komplett fehérjékéhez, így kiváló húspótló ételek készülhetnek belőlük. A sárgaborsó jelentős mennyiségű B1-, B2-, és E-vitamint, pantoténsavat, biotint és folsavat tartalmaz. Ezen kívül található benne kálium-, kalcium-, foszfor, magnézium, vas, cink és mangán. A szárazbab és a lencse pedig magas A- és B1-vitamin, valamint szeléntartalma miatt fontos táplálék. Érdemes legalább hetente egyszer fogyasztani ezeket valamilyen formában, a diétázók azonban számoljanak magas energia- és szénhidráttartalmukkal!

A rizs lehet barna és fehér. 

A barna rizs a természetes, ugyanis csak a külső héját, a pelyvát távolítják el, amit a mag belső héja, a korpa fed. A fehér rizs hántolt, azaz lekoptatják a pelyvás héj alatti hártyát és eltávolítják a szemekről a korpát és a csírát – ez a fényezetlen fehér rizs, amit tovább fényeznek glükózzal és talkummal. Így a szemek kevésbé főnek szét, nem tapadnak össze.Azonban a hántolás során az eltávolított korpával értékes tápanyagok is elvesznek. A rizs felhasználása változatos - a kevésbé jó minőségű szemekből készítenek rizspelyhet, lisztet, tésztát, szirupot, bort, pálinkát, sört, ecetet stb.

A rizs biztosítja az egész emberiség kalória-bevételének több mint egy-ötödét! Azonban csakis a barnarizsnek magas a tápértéke, mert a hántolás és fényesítés során a rizs elveszti a B vitaminok mintegy 70%-át, és a vastartalmának 60%-át. Továbbá a hántolt rizs magas Glikémiás indexe miatt nem ajánlott diabetikusoknak, de azoknak sem, akik túlsúlyosok. Bár manapság lehet kapni B1, B3 vitaminokkal dúsított hántolt rizst is.

Mák
Régen termelt növény, amely a magyar konyhának jellegzetes fűszerét, a mákszemet adja.

A régi házikertekben mindig termeltek (legalább a családi szükséglet kielégítésére) egy-két sor mákot. 

Nemrég feltárt sírhelyben feltűnt a csontok szilárdsága, alaposan megvizsgálva kimutatták, hogy a rendszeresen mákot fogyasztók körében kevés, vagy elenyésző a csontritkulás!!!

Dió

A fa csonthéjas gyümölcse a dió. Őseink a Volga vidékén ismerkedtek meg a dióval és hozták magukkal hazánkba. Azóta sikere töretlen és számos jótékony hatása van a szervezetünkre.

Vitaminjai: C vitamin;thiamin; ribofavin; niacin; pantothenic savanyú B6 vitamin; folsav; A vitamin; E vitamin (alpha-tocopherol); E vitamin (delta-tocopherol); E vitamin (gamma-tocopherol); K vitamin.
Mint láthatjuk, számos ásványi anyagot, és vitamint tartalmaz. Emellett a dió nagyszerű forrása a telítetlen zsírsavaknak, és néhány szem dió egy-egy magas zsírtartalmú, nehéz étkezés után normalizálhatja a koleszterinszintet. Segít megőrizni a vérerek rugalmasságát is A gyümölcsben ráadásul sok omega-3 zsírsav és antioxidáns is található. Néhány tanulmány szerint napi egy uncia dió elropogtatása segít megvédeni a szívet a betegségektől. Vértisztító, ugyanakkor serkenti az emésztést is. Nagyon hatékony gyomor- és bélhurut ellen.

Kutatások kimutatták, hogy a diófogyasztás csökkentheti a nőknél gyakori 2-es típusú cukorbetegséget. A legújabb kutatások azt is kimutatták, hogy fontos szerepe van a rák megelőzésében, mert a dióban található polifenolok egyes tagjai: antimutagén és antioxidáns aktivitással bírnak, így segítenek a rákburjánzás kialakulásának a megakadályozásában.

Mazsola
A gyümölcsközpontú táplálkozásban a változatosság alternatíváit nyújthatják a friss gyümölcsök szárítási folyamatával nyert aszalványok, mint a mazsola. Ugyancsak javallt belőlük is naponta mazsolát fogyasztani akár müzliben, süteményekben, akár mazsolaborként vagy "csak úgy" - a markunkból.

A friss szőlő csodálatos (egyebek mellett vitalizáló-egészségmegőrző, tisztító, szomjoltó, hidratáló, fiatalító, vírus- és baktériumellenes, allergia- és gyulladásgátló, valamint konkrét betegségekkel szembeni belsőleg és külsőleg gyógyító) hatását szárított formájában, mazsolaként sem veszíti el. Mi több, ezek a kis "bogyócskák" koncentráltan sűrítik magukba mindazt az erőt, amit friss állapotukban a napsugarak belecsempésztek.

Cukortartalmát a gyorsan lebomló gyümölcscukor adja, így szárított formában nagyobb mennyiségben van jelen, mint a friss szőlőszemekben, amit a cukorbetegeknek figyelembe kell venniük. A számos fajta közül a legédesebb a legvilágosabb színű aranymazsola. Érdemes tudni azonban, hogy gyógyhatás szempontjából mégis inkább a sötétebb (legsötétebb) fajták – mértékkel történő – fogyasztása ajánlott: minél mélyebb tónusú ugyanis egy mazsola, annál nagyobb ásványianyag - és vitamintartalommal rendelkezik. Minél kevesebb mag rejlik a fajtában, annál jobb minőségű.
Egész évben kellemesen egészíti ki táplálékainkat, édesítésre is alkalmas.

                 Válaszd TE is a HELYIT, A HELYBEN TERMELT ÉLELMISZERT!